A téli időszakban ritkán gondolunk kültéri árnyékolóinkra, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy a hőszigetelésen, valamint a magánéletünk megóvásán felül ezek a kiegészítők ilyenkor nem játszanak kimagasló szerepet a mindennapjainkban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell rájuk odafigyelni, hiszen a műanyag- és az alumínium redőnyöket egyaránt úgy alakították ki, hogy ellenálljanak a szélsőségesebb időjárási hatásoknak is, ellenben a téli időszakban érhetnek minket kellemetlen meglepetések, melyek a legtöbb esetben könnyedén megelőzhetők némi előrelátással.
Természetesen aggodalomra azért semmi ok, a redőnyök nem cukorból készültek, így közvetlenül nehezen lehetne elképzelni olyan időjárási jelenséget, ami problémát okozhatna bennük, de azért így is megvannak az évszaknak a maga veszélyei. Lássuk, hogy kárt tud-e tenni a nagy hideg vagy a hó a redőnyökben!
A legnagyobb mínuszokban is használható marad
Mivel a redőnyök alapvetően nyáron kapnak jelentősebb szerepet – hiszen ekkor határozzák meg a leginkább otthonunk hőszabályozását –, ezért sokan élnek abban a tévhitben, hogy a legnagyobb mínuszokban érdemes a redőnyszekrényben tartani őket, mert a nagy hideg kárt tehet bennük. Ez azonban ebben a formában nem igaz, hiszen még a legnagyobb mínuszok sem rendelkeznek olyan negatív hatással, mint például a nagy nyári melegben tapasztalható UV-sugárzás, mely megfakíthatja az árnyékoló színét, a műanyagok esetében pedig hosszabb távon ki is kezdheti a redőnyléceket.
Természetesen előfordulhat, hogy a nagy hideg miatt a redőny alkatrészei túlzottan megkeményednek, ezáltal működtetése hangosabb lehet, mint máskor, de ez általános, a felmelegedéssel megszűnő probléma. Amire viszont figyeljünk oda nagy mínuszokban, hogy a napközben elolvadt hó, vagy az eső ne fagyjon bele a lefutóba, illetve a leeresztett redőnylécek közé, hiszen ez a gurtnival és az elektromotorral működtethető árnyékolókat egyaránt tönkreteheti.
Ha például jég kerül a redőnylécek közé, a felhúzás során annyira megfeszülhet a szerkezet, hogy deformitás, esetenként akár törés is felléphet, melynek javítása igencsak komoly költségeket emészthet fel. Különösen nagy odafigyelést igényelnek ezen a téren a motorizált megoldások, hiszen az akadályozott mozgatás a redőnymotor leégésével járhat. A kisebb mértékű jegesedés ugyanakkor a legveszélyesebb, hiszen ilyenkor a redőnyszekrénybe visszahúzva akár több deciliter víz is eljuthat, mely beszivároghat az elektromos rendszerbe, ezáltal meghibásodás léphet fel, tehát mindig nézzük meg alaposan legalább a palástot a hidegebb reggeleken.
Közvetlenül a hó sem árt neki
Ennek az oka leginkább az, hogy az esővel ellentétben a hó csak nagyon ritkán éri el az árnyékolókat, még jelentősebb eresz nélkül is kifejezetten ritka, hogy a hó megtelepedjen a redőnyökön, de azért nem árt számolni vele, amennyiben hóvihar tombolt. Ilyenkor ugyanis a jégkristályok nagyon alattomos ellenfeleivé válnak az árnyékolóknak, lévén az aprócska szemek betömörülnek a rések közé, ezzel akadályozva a szerkezet működését, ami a fentiekben ismertetett formában nagyon súlyos problémákat idézhet elő.
Szerencsésebb helyzetben vagyunk, ha redőnyeinket hozzáértők telepítették, hiszen ilyenkor a redőnylécek zárása mondhatni makulátlan, ezáltal még az erős oldalszéllel érkező hó sem tud lerakódni a lécek között, ha a palástot nem mozgatjuk. Természetesen indokolt azért odafigyelni a havazásra akkor is, ha szél nélkül érkezik, hiszen a párkányon már lerakódhat néhány centiméternyi hó. Ez csak akkor okozhat problémát, ha a redőnyt teljesen leeresztettük, és gyakorlatilag belefagyott a jégbe. Fontos, hogy ilyen esetben ne erőltessük a felhúzást, várjuk meg, amíg felenged egy kicsit a hőmérséklet – ellenkező esetben a végső gumitömítés vagy a színezés bánhatja –, majd miután megenyhült az idő, akkor se húzzuk fel teljesen, hagyjuk előbb leolvadni a havat, és megszáradni az érintett léceket.
Az automatizálás ilyenkor előny és hátrány is lehet
Bár a heves és problémás természeti jelenségek idején a redőnyök automatizálása általában előnyös tulajdonság, ellenben ezt azért nem lehetne minden esetben ilyen határozottan kijelenteni. Télen például előnyünk és hátrányunk is származhat belőle, amennyiben figyelmetlenek voltunk, és nem gondoskodtunk a megfelelő beállításokról. Előnyös az önműködő jelleg, hiszen amennyiben csapadékot vagy nagy mínuszokat érzékelnek a kihelyezett szenzorok, beállítások függvényében a redőnypalást magától megemelhető, ezzel elkerülve a lefagyást, vagy azt, hogy hó és jég kerüljön a redőnylécek közé.
Természetesen hátrányunkra is válhat a dolog, ezáltal például kellő körültekintés hiányában, a nyári beállításainkkal a redőnyünkben könnyen kár keletkezhet, ha a palást teljes leengedése és felengedése ütközőtől-ütközőig automatikus minden reggel és este. Amennyiben például éjjel behavazott, és megfagyott a párkányon a hó, akkor reggel a redőnymotor megpróbálkozik majd megemelni a palástot, ami előfordulhat, hogy csak az alsó tömítés leszakításával, a fényezés megsértésével vagy a motor leégésével valósulhat csak meg. Szerencsére az újabb típusú elektromotorok ezen a téren már intelligensek, hiszen van bennük akadályérzékelő, és túlmelegedést gátló kapcsoló is, tehát automatikusan felismerik a bajt, de a régebbi típusoknál az elhangzottak jelentős problémákat okozhatnak.